Milyen szervezet az egyesület? 

Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. Az egyesületet, annak státuszát és létrehozását a Civil tv., a Nytv., és a Ptk. szabályozza. Az egyesület létrehozásához 10 tag közös nyilatkozata szükséges, és az egyesület különös formái a párt, a szövetség, a szakszervezet.

Milyen szervezet az alapítvány?

Az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy. Az alapítvány valamilyen tartós cél eléréséhez rendelt vagyon. Ebben az esetben egy (vagy több) alapító vagyonának letétbe helyezésére, illetve biztosítására van szükség, amiből a célt megvalósítja az alapítvány, a szervezetén keresztül. Az alapítvány tehát egészen más logika alapján jön létre, mint az egyesület és annak különös formái, viszont ugyanazok a jogszabályok szabályozzák státuszát, szervezetének kialakítását és nyilvántartásba vételét.

Milyen szervezet a civil társaság?

Civil társaságot természetes személyek – legalább 2 fő - nem gazdasági érdekű közös céljaik elérése és közösségi célú tevékenységük összehangolására polgári jogi társasági szerződéssel hozhatnak létre. A civil társaság jogi személyiséggel nem rendelkezik, vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozható, gazdasági-vállalkozási tevékenységet nem végezhet.

Hogyan hozhat létre egyesületet?

Egyesület létrehozásához legalább 10 fő szükséges, akik az alakuló ülésen kimondják a szervezet megalakulását, az alapszabályát elfogadják és megválasztják a képviseleti szervét. Az egyesületnek magyarországi székhellyel kell rendelkeznie. Alapító vagyon az egyesület alapításához nem szükséges. Az egyesület az alapító tagok által elfogadott alapszabályon alapuló bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A kérelmet a szervezet székhelye szerint illetékes törvényszéken kell benyújtani.

Milyen dokumentumok szükségesek az egyesületek nyilvántartásba vételéhez?

Az egyesület nyilvántartásba vétele iránti kérelem elérhető a következő oldalon: https://birosag.hu/nyomtatvanyok/nyilvantartasba-vetel-iranti-kerelem/egyesulet-nyilvantartasba-vetele-iranti-kerelem

A kérelemhez minimálisan szükséges dokumentumok:

• az alapszabály
• az alapszabály mellékletét képező tagjegyzék (tagok neve, lakhelye, aláírása)
• az alakuló ülés jegyzőkönyve
• az alakuló ülés jelenléti íve (dátum, helyszín, a jelenlévők neve, lakóhelye, aláírása)
• a székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat
• az ügyvezetés tisztségelfogadói nyilatkozata

Melyik bíróság intézi a civil szervezetek ügyeit?

A civil szervezeteket az a törvényszék veszi nyilvántartásba, amelyiknek az illetékességi területén a szervezet székhelye van. Ezt követően minden eljárást azon a törvényszéken kell kezdeményezni, amelyik a szervezetet nyilvántartásba vette (akkor is, ha időközben a szervezet székhelye-változásbejegyzési eljárás eredményeként- megváltozott).

Mennyibe kerül a civil szervezetek nyilvántartásba vétele?

Az alapítvány és egyesület nyilvántartásba vételére irányuló eljárás tárgyi illetékmentes, a civil szervezetek változásbejegyzési eljárásáért pedig az alapítványok és egyesületek személyes illetékmentessége folytán nem kell fizetni.

Mi az adomány?

Egy civil szervezet az alapító okiratban megfogalmazott céljai eléréséhez elfogadhat vagyoni és nem vagyoni jellegű hozzájárulásokat, ezt nevezzük adománynak. Az adomány lehet tárgyi és pénzbeli, illetve vonatkozhat szolgáltatásra is (önkéntesség).

Az adományozó számára az adományért cserébe ellenszolgáltatás nem nyújtható, vagyis a gazdasági és versenyelőnyhöz nem juthat adománya révén. Az adományfogadás jogi hátterét, az erre vonatkozó adózási szabályokat és adminisztrációs kötelezettségeket külön törvény rögzíti.

Mit jelent a közhasznúság?

A közhasznú jelzés egy minősítés, egyrészt bizonyos kedvezményekhez juttatja a szervezeteket, de kötelezettségeket is előír részükre. A szervezet maga dönti el kéri e ezt a minősítési besorolást. E nélkül is lehet egyesületet és alapítványt létrehozni, legkorábban a minősítést a második lezárt üzleti évet követően lehet kérni a szervezetet nyilvántartásba vevő bíróságtól.

Mit jelent a GDPR? Milyen szervezetekre vonatkozik?

Az általános adatvédelmi rendelet, hivatalosan Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (angolul: General Data Protection Regulation, röviden: GDPR) az Európai Unió rendelete, amely az EGT területén tartózkodó természetes személyek személyes adatait védi és rendelkezik a tagállamok közötti szabad információáramlásról. A rendelet 2016. május 24-én lépett hatályba, és kétéves türelmi időszak után 2018. május 25-től kell alkalmazni. A rendelet hatálya kiterjed a civil szervezetekre is.

Milyen beszámolási kötelezettségnek kell egy civil szervezetnek eleget tennie?

A civil szervezeteknek éves beszámolójukat minden év május 31-ig kell beadniuk az Országos Bírósági Hivatal oldaláról letölthető „PK” kezdetű nyomtatványok használatával (a nyomtatványok sorszáma évente változik, fontos figyelni, hogy a nyomtatvány a beszámoló évére vonatkozzon). Nem közhasznú szervezet papír alapon is (de elektronikus úton is) benyújthatja beszámolóját, közhasznú szervezet kizárólag elektronikusan adhatja be.

Amennyiben a civil szervezet nem folytat vállalkozási tevékenységet úgy minden év május 31-ig kell beadnia a társasági adóbevallást helyettesítő nyilatkozatát, illetve nyilatkoznia kell az előző évi SZJA 1% felhasználásáról. Emellett a KSH adatszolgáltatási kötelezettségének kell eleget tennie.

Mely szervezet gyűjthet SZJA 1%-ot?

Azok a szervezetek gyűjthetik a személyi jövedelemadóból felajánlott 1%-ot, melyek legalább két éve be vannak jegyezve, valamint a felajánlást megelőző évben a NAV-nál kedvezményezettként regisztrálnak (felajánlást megelőző év szeptember 1-30 között). Ezt a regisztrációt csak akkor kell elvégezni, ha a szervezet még nem gyűjtött 1%-ot, tehát csak a gyűjtésbe újonnan belépő szervezet esetében.

Hogyan használható fel a felajánlott SZJA 1%?

Az SZJA 1% költségvetési támogatásnak minősül, így annak felhasználása és elszámolása is szigorúan meghatározott szabályoknak kell megfeleljen. A kiutalást követő évben a kiutalt összeget fel kell használni, de a szervezet legfőbb szervének döntése alapján a maradék összeg még egy évig tartalékolható. A felhasználást követő év május 31-ig kell a civil szervezetnek nyilatkozni a felhasználásról, a fel nem használt összegrészt visszafizetni.

Mely civil szervezeteknek kötelező a kettős könyvvitel?

Amennyiben a civil szervezet közhasznú jogállású, úgy minden esetben kettős könyvitelt köteles vezetni. Amennyiben egy szervezet nem közhasznú jogállású, de tevékenységéből származó árbevétele két egymást követő év tekintetében meghaladja az évi 50 millió forintot szintén köteles kettős könyvvitelt vezetni.

Mely civil szervezeteknek kötelező mérlegképes könyvelőt megbízni?

Minden szervezet, amelynek az éves bevétele megelőző két üzleti év átlagában, ennek hiányában az adott üzleti évben várhatóan meghaladja a 10 millió forintot köteles mérlegképes könyvelői szakképesítéssel és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkező természetes személyt, vagy olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot megbízni, amelynek tagja, alkalmazottja mérlegképes könyvelői képesítéssel és engedéllyel rendelkezik.

A Cégkapu regisztráció kötelező civil szervezeteknek?

2017. december 31-ig kötelező volt a Cégkapu regisztráció az egyesületek és az alapítványok számára, ezt követően kötelező a Cégkapu használata a hivatalos ügyintézésre. 2019-től ezen a felületen történik a NAV ügyintézés is, ezzel kapcsolatosan érdemes a könyvelővel egyeztetni, valamint a NAV honlapján megtekinteni a tájékoztató anyagokat.

2020-ban NEA pályázatokat be tudunk még adni EPER-ben?

Nem. 2020-tól kezdődően a NEA pályázatok kitöltése és benyújtása a Nemzetpolitikai Informatikai Rendszerben (NIR) történik. A NEA pályázatok számára új pályázati felület a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. honlapján a következő linken keresztül érhető el: https://nir.bgazrt.hu/bga/

Lehetséges a NIR regisztrációt menteni, hogy később folytassuk?

Nem. A NIR regisztráció viszonylag időigényes és sok adatot meg kell adni a regisztrációs folyamatban. Javasoljuk, hogy időigényessége miatt csak akkor fogjunk hozzá, ha megközelítőleg egy órát rá tudunk szánni és végig tudjuk vinni a folyamatot. Érdemes a regisztráció előtt felkeresni a civil szervezetek névjegyzékét, valamint megkeresni az alapító okiratot és a szervezet pénzforgalmi adatait, majd ezek alapján kitölteni a regisztrációs ívet. Amennyiben bizonyos mezőknél nem tudjunk azonosítani, milyen adatot kell megadnunk, javasolt a regisztrációs kézikönyvet átnézni. Emellett egyes esetekben súgó is segíti a regisztrálni szándékozókat.

Rossz adatokat adtunk meg a regisztráció során. Lehetséges őket javítani?

A regisztrációt követően az adatok a szervezet profiljában változtathatják meg. Azonban a regisztráció során néhány adatot nagyon fontos pontosan megadni, valamint megjegyezni. Ilyen a felhasználónév és jelszó páros, valamint a szervezet e-mail címe, ugyanis a rendszer a regisztráció visszaigazolását erre a címre küldi, ezzel kell véglegesíteni a regisztrációt, ezzel kerül a felhasználónév/jelszó aktiválásra. Fontos tudni, hogy egy szervezet egy regisztrációt tölthet ki jelen állapotok szerint a rendszerbe, tehát ha szervezetünk e-mail címét rosszul adtuk meg, és az aktiváló e-mail rossz címre kerül kiküldésre, akkor új regisztrációt nem tudunk végrehajtani, hiszen a szervezet már rögzítve van a NIR adatbázisában. Ilyen esetben javasoljuk vagy közvetlenül a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-hez vagy az illetékes Civil Központhoz forduljanak segítségért.

Miért kell a regisztráció során ilyen részletesen adatokat megadni?

Bár a regisztráció igen időigényes és részletes, mégis hosszútávon sok időt spórol a szervezetek részére, hiszen a pályázatok kitöltése során ezeket az adatokat a rendszer automatikusan átemeli a pályázati űrlapokba. Ha a megadott adatokban változás következik be, a szervezet egyszerűen a profiljában módosíthatja, így később azok kerülnek átemelésre.

Nem kaptuk meg az adathasználati nyilatkozatról az e-mailt. Tölthetünk ki ennek hiányában pályázatot?

Nem. A pályázatok kitöltéséhez az adathasználati nyilatkozatot (minden regisztráció során megadott személy esetében külön-külön) el kell fogadni és fel kell tölteni a rendszerbe. Amennyiben valamely személy esetében ez nincs elfogadva a rendszer belépés után a főoldalon figyelmezteti a szervezetet. Amennyiben regisztrációt követően nem kaptuk meg az adathasználati nyilatkozatról szóló üzenetet, itt leellenőrizhető, hogy megfelelően adtuk e meg a rögzített személyek e-mail címet, valamint a személyek sorában jobb oldalon található levél ikonnal újra kérhetjük az adathasználati nyilatkozatról szóló e-mail üzenet küldését. Ezután az üzenetben leírtakat követve nyilatkozhatunk az adathasználatról.

Mikor lehet beadni a 2021-es NEA pályázatokat a NIR rendszerben? Mennyi pályázatot adhat be egy szervezet?

2020. október 12-től kezdődően lehet beadni a 2021. évi összevont, valamint a 2020. évi normatív pályázatokat. Erre egészen 2020. november 11. napjáig van lehetősége szervezeteknek, ezt követően 2020. november 12. napjától lehet a 2021. évi egyszerűsített pályázatokat beadni, melynek beadási határideje 2020. december 11. A szervezetek azonban csak egy pályázatot adhatnak be, tehát választani kell, hogy összevont, vagy pedig egyszerűsített pályázatokat kívánnak benyújtani.